A mai bejegyzésben a jóléti állammal fogunk megismerkedni és azzal, hogy miért is annyira káros a társadalomra nézve a "Svéd modellen" keresztül, de megfogjuk említeni még Magyarországot is. A jóléti állam egy olyan berendezkedési forma amelyben az állam kiemelt szerepet játszik az emberek gazdasági és társadalmi jólétének védelmében és előmozdításában. Ebbe beletartozik a szociális biztonság, egészségügy, oktatás, közszolgáltatások, foglalkoztatott támogatás. 

Első látásra nagyon jónak tűnik, mivel az állam segít a gyengéken és ez jó, mert segíteni jó, a baloldal állítása szerint. Szerintem pedig nem, ezek a felsorolt dolgok károsan és országokat tesznek tönkre és teljesen felesleges állami kiadások. A jóléti rendszer egyik célja biztosítani az egyenlőséget, amiről tudjuk, hogy teljesen elérhetetlen mivel egyenlőtlenségek mindig is létezni fognak az emberek között, főleg gazdasági alapon, a biológiai különbségek miatt is. 

Maga a jóléti állam bővítése a növekvő államadóssághoz vezet, ami  egyértelműen gyengíti a gazdasági teljesítményt. A gyengülő gazdaság több jóléti kiadást von maga után, mivel hogy megnövekedik a rászorulók száma, ami tovább növeli az államadósságot, és ez viszont még több jóléti kiadáshoz vezet. Ennek az ördögi körnek hála pedig kialakul egy erős gyűlölet és ellenszenv a "kapitalizmussal" kapcsolatban. [9] Persze, az állam nem okoz válságokat, csak is a piac és ezért kell regulálni azt, tudhatjuk már a mai iskolás történelem könyvekből, de a valóság jóval távolabb áll ettől, valójában a szöges ellentéte az igaz. Nem a piac, hanem maga az állam okozza a gazdasági ciklusokat és az inflációt is a központi bankjával, amit még arra is használ, hogy pénzt osszon szét és hogy az elitet ellássa az új és még értékesebb nyomtatott pénzzel, ami miatt a fogyasztónak fog kevesebbet érni a pénze. Természetesen a mesterségesen alacsonyan tartott alapkamattal miatt a hitelt kevésbé hitelképes projektekhez és személyekhez irányítva, ami nagyobb befektetési buborékokat hoz létre. [1]

[4]

A jóléti állam lebontása mellett a MNB-ot is meg kell majd szüntetni, ahogy az USA-ban a FED-et vagy ahogy minden központi bankot a földön, visszavezetni az arany (illetve ezüst) standardot és egy olyan világot létrehozni, ahol a bankok tudnak versenyezni egymással.

A MNB megszűnésével növekedne a forint értéke, csökkenne az államadóság mértéke és gyakorlatilag megszűnne az infláció [2], ami valójában egy extra adó, amit az államnak kell fizetnünk. [3] A magyar központi bank bezárása egy ideális megoldás lenne az inflációra és nem kellene a béreket igazgatnunk, árrésstoppot vagy ársapkát bevezetni.

De visszatérve a fő gondolatmenethez, nem, nincs szükségünk az állami jóléti rendszerre, sőt, régen létezett privát jóléti rendszer és nem volt szükség semmilyen állami beavatkozásra. [5] Sokkal olcsóbban, pontosabban és sikeresebben végezték el a dolgukat és tényleg képes volt segíteni azokon az embereken, akik tényleg rászorultak arra. Ez a kisebb-nagyobb közösségekben működő kölcsönös segítségnyújtás volt, ahol az emberek tudták kinek segítenek, hogyan és abban is biztosak voltak, hogy látni fogják az eredményeiket. Mivel az altruizmus teljesen normális (egy mértékig), ezért a mai napig segítenének az embereknek (ha nem szüntették volna be ezeket) az állami centralizáció során. A "demokratikus" állam szétrombolt egy teljesen jól működő rendszert, hogy majd szavazatokat tudjon venni és hogy még jobban, még több társadalmi csoporton, tudjon érvényesíteni a hatalmát. És ez a rendszer nem csak gazdaság, hanem kultúrális és társadalmi problémákkal is járt, ennek következtében a szegény feketék körében 80%-ra nőtt az apátlan gyerekek száma, mivel pénzügyileg jobban járnak, ha az apa nincsen otthon, ezzel az USA családokat szakított szét, rombolt szét egy nagyon gyorsan fejlődő népréteget (a pozitív kirekesztés bevezetéséig az afro-amerikaiak körében volt a leggyorsabb gazdagsági növekedés, ami megelőzte az amerikai átlagot). [6], [7] Eltudjuk képzelni, hogy ez a romák esetében is milyen káros lehet.

Ami fontos része a jóléti államnak az maga a nyugdíjrendszer, ami miatt csökken a népesség. Az emberek nem kényszerülnek rá, hogy gyereket szüljenek, hanem megvárják, hogy majd az állam, pontosabban mi, produktív emberek, fizessék az ellátásukat. A mai politikában gyakran vitáznak arról, hogy nekünk még több pénzt kellene az időseknek adni, de a valóság az, hogy teljesen meg kellene szüntetni, azonnal. És pontosan, ezért nem lehet demokratikus úton elérni a céljainkat, hisz egyetlen egy idióta sem szavazna arra, hogy elvegyék a "jussát", még akkor se ha elmagyaráznád neki a gazdasági/kultúrális indokokat.

A másik látványos mellékterméke az a produktivitás növekedésének csökkenése, ami már a 70-es évek óta velünk van. [8] A jóléti államok és az adósságaik miatt csökken a produktivitás növekedésének mértéke. Ami szomorú, hogy az alacsonyabb produktivitás növekedés alacsonyabb gazdasági növekedést eredményez és az alacsonyabb gazdasági növekedés alacsonyabb jövedelmeket jelent, ezzel erősítve ezt az ördögi kört. Pedig csak gazdasági növekedéssel lehet biztosítani az egy főre jutó jövedelem mértékét. [9]

És visszatérve a mai témára egy kicsit, ami maga Svédország. Gyakran halljuk, főleg a nyugati médiában, hogy a "svéd modell" zseniális és hogy azt kell nekünk bevezetni, mert az ugye annyira jó. Olyannyira vannak oda vele, hogy ha valaki szocialistáknak/kommunistáknak nevezi őket, akkor úgy védekeznek, hogy, de nekik nem a Szovjetúnió rendszere kell, hanem a "tökéletes és hibátlan svéd rendszer". Természetesen ez nevetséges és persze egyértelmű, hogy a szovjet rendszer káros volt a gazdaságra nézve, de a "svéd modell" csak a mértékében más. 

A svéd gazdaság a 19.századik második felében óriási növekedésen ment keresztül, jóval a jóléti államok megjelenése előtt, egészen a 20.század elejéig. Az összes nagy és mai sikeres svéd cég a kapitalista korszakukból maradt fent. Svédország sikeresen tudott kimaradni a két világháborúból, Svédország 1809-óta nem vészelt át háborús időszakot, a hosszú békés időszak és a kapitalista gazdaság miatt az ország elérte, hogy a világon legnagyobb egy főre jutó jövedelemnövekedést produkálja 1870 és 1950 között, természetesen csak az USA, Svájc és Dánia mögött. [10]

Egészen az 50-es évekig sikeresen tudták megtartani relatíve a gazdasági szabadságukat és még az USA-nal is szabadabb gazdasággal rendelkeztek, de ettől kezdve a szociál demokraták évente emelték az adókat és növelték az állami alkalmazottak számát, a 70-es évektől kezdve gyorsan növelték a vállalkozásellenes szabályozásokat és a bérjárulékokat, ami miatt csökkent a svéd vállalkozásokat versenyképessége, amire a reakció a szocialistáktól az volt, hogy csökkentették a svéd valuta értékét, ami miatt infláció alakult ki. 1976-ban hatalomra került egy valamennyire jobboldali párt, de mivel nem voltak elég erősek, ezért a rossz gazdasági döntések folytatódtak és 1982-ben visszatértek a szocialisták a hatalomba és folytatták a valutájuk elértéktelenítését.1986-ban új ember került az ország élére aki bevezetett néhány szabad piaci reformot, amik sikeresek voltak rövid távon, de nem akadályozták meg a 90-es években történő válságokat, tehát összességében a szocialista politika tovább folytatódott, még ha a piaci reformok lassították is a problémákat, de bőven alul maradt Svédország a gazdasági növekedésben, illetve más mutatókban is. [10], [11]

Jelenleg a svéd munkanélküliség a 10%-ot karcolja. [13] "És ha beleszámítjuk a hatalmas számú korai nyugdíjasokat és a betegségi ellátásból élőket, a valódi munkanélküliségi ráta inkább 25%. A nem nyugati bevándorlók körében a valódi munkanélküliségi ráta meghaladja az 50%-ot." [11]

A jóléti rendszer nem ösztönzi a munkát, sőt, arra ösztönöz, hogy ne dolgozz, hogy ne fejlődj. Ezzel teljesen szemben áll a privát jóléti rendszerrel. Ezt egyébként jól láthatjuk a cigányság körében. Kialakult róluk az a kép, hogy lusták dolgozni, ami onnan ered, hogy a cigányok körében a munkanélküliség ráta kétszer magasabb mint az átlag lakosság körében, ami óriási. [14]

[13]

Természetesen nem állítom, hogy a jóléti rendszer eltörlésével hirtelen minden roma (és más ember) rakéta tudós lesz és a munkanélküliség 0%-ra fog csökkenni, de nagyon alacsony lesz, csökkenteni lehet majd szignifikánsan az adóterheket és végre megoldódna a csökkenő népesség problémája, ami miatt még a családtámogatásokat sem kellene meghagyni. Ha több ember dolgozik nőni fog a produktivitás, ami majd segít a gazdaság növekedésében és hosszú távon fog majd javítani a béreken és a jövedelmeken, de természetesen nem csak a szociális támogatásokat, hanem magát a nemzeti bankot is meg kell majd szüntetni, természetesen minél hamarabb és elismerem, hogy nehéz feladatnak tűnik, de össze kell fognunk, hogy ezt megtudjuk tenni.

Felhasznált irodalom:

[1]: https://mises.org/mises-daily/mind-hans-hermann-hoppe
[2]: https://mises.org/mises-wire/hoppe-versus-milei-central-banking-breaking-down-differences
[3]: https://mises.org/mises-daily/what-you-should-know-about-inflation
[4]: Antony P. Mueller: Beyond the State and Politics: Capitalism for The New Millennium
[5]: David T. Beito: From Mutual Aid to the Welfare State: Fraternal Societies and Social Services, 1890-1967
[6]: https://www.pennlive.com/opinion/2015/05/poor_blacks_looking_for_someon.html
[7]: Thomas Sowell: Discrimination and Disparities
[8]: https://www.economist.com/finance-and-economics/2016/03/19/doing-less-with-more
[9]: https://mises.org/mises-wire/how-countries-fall-welfare-trap
[10]: https://mises.org/mises-daily/sweden-myth
[11]: https://mises.org/mises-wire/welfare-state-tearing-sweden-apart
[12]: https://tradingeconomics.com/sweden/unemployment-rate
[13]: https://andrewperlot.substack.com/p/we-cant-understand-the-world-without
[14]: https://www.aspeninstitutece.org/article/2017/the-gypsy-test/